“Az a tied amit megeszel” – A kísértés álcázva

Milyen igaz. Persze lehet ezt mindenhogy értelmezni, ugye? És miért csak egyféleképpen értelmezik? Magyarul a túlevésről beszélünk.

“Nem vagy királylány, edd meg az utolsó falatot is.” Belenézel a tükörbe, a fejeden a korona sehol. Na… és megeszed. Az utolsó 5 falatot is.
“Más hálás lenne ha ehetne” Tökéletesen igaz, egyél.
“Annyit dolgoztam ezzel a sütivel”- kész vége, anya sütije mindent visz, de leginkább a megfelelő diétát aznapra. Cserébe hozza a bűntudatot.

ÉS A LEGJOBB TRÜKKÖK:

“Ma 5 perccel többet edzettél. Megérdemled a tábla csokit” (Én az előzőekben megevett sok-sok csokit akarom épp lemozogni, de köszi, török belőle egy KICSIT. Még egy KICSIT.)
“Ugyan, majd lemozgod HOLNAP” (Na ez az a bűvös holnap ami rendszerint sosem jön el.)
“Ha nincs energiád, hogyan fogsz tanulni? Az agynak kell a CUKOR” (Pfű, ez azért erős, mert igaz. De a cukor csak és kizárólag süti és tészta formájában érkezhet, vagy esetleg cuppogós csülökpörkölt képében az energia?)
“Régen sem ettek másként az emberek, és nézd, egyre tovább élnek” (Köszi, egyrészt kevesebb a fertőzés, meg stb, ne is soroljuk, másrészt egy halom gyógyszerrel. Köszi, de tényleg. Ja és nem biztos, hogy dolgozok annyit a kertben.)

Oh igen. Ezek már a profi életmódváltó idegeit is megcincálják. És persze ki ne emlékezne az első és második bejegyzés kísértés-szörnyecskéire? NA EZÉRT ADJÁK FEL SOKAN AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT. Ezért lesz sok álmodozó, és kevés elszánt ember. (Akiknek persze “JÓ” a genetikájuk).

Egyébként a genetika, mint megfoghatatlan varázsszó soha ennyire semmiben nem ölt olyan szembetűnő megvalósulást, mint valakinek az alakja. Vagy van más, amit tehetek a siránkozáson kívül? Milyen fegyverek vannak a kísértés ellen, amitől a bűntudat győzelmi büszkeséggé alakul?