Cukrokalkoholok, édesítőszerek és ami mögöttük van

Kívülről fújjuk, hogy mennyire kerülni kell a fehér cukrot, ugye? Viszont az édesítőszerekről megoszlanak a vélemények. Mik azok a cukoralkoholok? Miért hasznosak, és mikor kerülendőek?

Nézzük sorra:

A cukoralkoholok a cukrok redukciójával jönnek létre, többértékű alkoholok, de nem, nem okoznak alkoholszerű tüneteket, ez a kémiai szerkezetükre utaló elnevezés. A legfontosabb tulajdonságuk, hogy édesek. Legismertebb tagjaik: szorbit(ol), mannit(ol), eritrit(ol), xylit(ol) maltit(ol).

Vegyük kicsit szemügyre őket. A cukoralkoholok nem emelik nagy mértékben a vér cukor- és inzulinszintjét, alacsonyabb glikémiás indexszel rendelkeznek, emiatt előnyösebb a használatuk a cukroknál. Vagyis? A cukoralkoholok fogyasztásakor számolni kell azok energiatartalmával, bár ez jelentősen kevesebb, mint a fehércukornak nevezett szacharóz, vagy akár a glükóz esetében. A bélbaktériumok részben hasznosítanak belőlük, emaitt hasznosulásuk sosem 100%-os. Ugyanakkor ez viszont a bélbaktériumoknak előnyös. A szájban lévő baktériumokat azonban nem táplálják, így fogszuvasodást nem okoznak. Felszívódásukat tekintve eltérőek. Azok, amelyek csak részben szívódnak fel, mint például a xylit erős hasi diszkomfortot tudnak kiváltani, hasmenéssel, görcsös fájdalommal számolnak be egyesek.

Szorbit: A glükózból állítják elő. A szorbitot, mint kristályos anyagot a cukorbetegek is fogyaszthatják, de  a szirupot nem, mert abban egyéb rövid láncú cukrok, aminek az anyagcseréjéhez inzulin szükséges, így jelentősebbe emeli a vér inzulin szintjét, tehát cukorbetegeknek nem szabad, IR-esknek nem ajánlott fogyasztani őket. Édes íze kb fele a hagyományos fehér cukornak (szacharóznak), és energiatartalma annak kb 65%-a.

A mannitot fruktózból állítják elő, tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít a szorbitra.

Az eritrit az egyetlen, aminek kalóriatratalma 0-nak vehető.