Miért hízunk a diétás ételektől?

A kérdés jogos és egyben nagyon összetett. Manapság több könyvet is olvastam a nyugati étrend hátrányairól, és ezekben számos vizsgálatot hoztak fel példaként arra, hogy mi lehet a rohamosan növekvő elhízási tendencia hátterében, miközben annyi fogyókúrás termék és jótanács van, mint égen a csillag.

Ezek egyik része a mesterséges színezőket, és tartósítószereket okolja. Sokszor hangsúlyozom, hogy az úgynevezett tiszta étkezés eléggé leegyszerűsített formája az, amikor valaki elhagyja a fehér lisztet és a cukrot. Hiszen mi a helyzet a gluténnel, a tejjel, a művi adalékokkal, ízfokozókkal? Azok eléggé tiszták? Beleférnek? Sokaknál ez komoly fejtörést okoz. Tény, hogy ennyiféle fogyókúra, fogyókúrás módszer, termék még sosem volt a világban, mint most. Mégis, mit támasztanak alá az adatok? Rohamosan hízik a nyugati társadalom, járványszerűen terjed a cukorbetegség, mind az 1-es, mind a 2-es típus. Vészesen bonyolult rendszer, amit vészesen rossz csupán a cukor és a fehér liszt pároson leverni.

Térjünk vissza a minket érdeklő, kézzel fogható és könnyen emészthető kérdéskörhöz. Ha light fagyit eszek, és glükózmentes sütit, hogyan lehet nagyobb a fenekem tőle??? A történetben ugye két szereplő van. Az egyik te vagy kedves olvasó, aki megveszed a terméket, a másik pedig nyilvánvalóan a termék. Így aztán a történet is két helyen bicsaklik meg. Nálad és a terméknél. Kezdjünk a könnyebbel. Nézz a tükörbe. Melyek azok a mondatok, amikkel megnyugtatod magad egy diétás fagyi, vagy süti kapcsán? Valószínű ilyenek:

Ma edzettem, megérdemlem
Nem ettől a két falattól fogok elhízni
Olyan fárasztó napom volt, kicsit eszek még belőle
Ebben nincs cukor (?)
Úgy tudom lisztmentes
De ez light tejszínhab…
A csoki egészséges, főleg ez, hát diabetikus

Ismerős? Miért is kell magad nyugtatni? Ha annyira nem árt akkor nem mindegy? Azért, mert a termék is ott van a történetben. A diabetikus csokik, fagyik, sütik legnagyobb része például fruktózzal van édesítve.

Mit érdemes a fruktózról tudni?

A fruktóz monoszacharid, vagyis egyszeres cukor, mely felszívódásakor nem vált ki inzulinszint növekedést. Mégis érdemes újragondolni, hogy akár a cukorbetegek, akár a diétázók esetében milyen szerepet is tölt be. A fruktóz egyik nagy jelentősége az ipar szempontjából az, hogy a kukoricából könnyen előállítható kukoricaszirup mintegy 65%ban fruktózt, 35%ban glükózt tartalmaz. A másik édesítő, amely előfordul és magas fruktóztartalmú az az invertcukor, ami fele-fele arányban tartalmaz fruktózt és glükózt.

A fruktóz könnyen előállítható, olcsó megoldás, melyet főleg az üdítőkben találunk meg ilyen, fent említett formában. Természetes előfordulása a gyümölcsökben és a mézekben van. Sajnos ezekből a hazai lakosság elég keveset fogyaszt, de az édesített élelmiszerekből viszont nagymértékben megnövekedett a lakosság fruktózbevitele.

A fruktóz felszívódását a glükóz és egyes aminosavak segítik. A metabolizmusa során “a fruktóz elkerüli a phosphofructokináz ellenőrző pontot, amely a glükóznál érvényesül és visszacsatolásos gátlást jelent a citrát és ATP útján, így limitálja a további glükóz metabolizmust. Ez a különbség teszi lehetővé, hogy a fruktóz szabályozás nélküli forrás legyen mind a glicerin-3-foszfát, mind az acetyl-koenzim A számára, ami VLDL képződéséhez, a lipogenesis fokozódásához vezet. A glükóz stimulálja is pancreas inzulintermelését, a fruktóz nem. A sok fruktózt tartalmazó étrend képes csökkenteni a plazma 24 órás inzulin és leptin koncentrációját, de emeli az éhgyomri triacylglycerid szintjét és nem mérsékli a legfontosabb étvágy-stimuláló hormont, a ghrelint.” (Prof dr. Biró György Egészségtudomány , LV évfolyam 2011.1. szám)

Összefoglalva a Professzor úr szavait, a fruktóz nem emeli az inzulinszintet, csökkenti a leptin szintet (egészséges emberben minél MAGASABB a leptin szint annál kevesebb táplálékot kíván, szóval kifejezetten előnytelen diéta közben csökkenteni a leptin szintet), ugyanakkor a fruktóz zsírrá alakul miután szelektíven feltöltötte a máj glikogénraktárait, és nem csökken az étvágyunk sem.

Ha össze akarom foglalni, hogy miért nem érdemes fruktózra cserélni a fehér cukrot és a glükózt, akkor ezeket kell elmondani róla. A fruktóz emeli a vér triglicerid szintjét, szelektíven a máj glikogénraktárait tölti fel, a többlet pedig a metabolizmusa során zsírszövetté alakul. Tehát hízlal. Nem emeli drasztikusan az inzulint, így elkerülhetőek a nagy inzulinszint ingadozások. A cukorbetegek és IR betegek állapotát nem javítja, a fogyókúrában nem ajánlott.

A fruktóz veszélyeire mégis leginkább a feleslegesen bevitt fruktóz esetében kell felhívni a figyelmet, nem a napi gyümölcsfogyasztáskor. Ilyenek a fruktózzal édesített üdítők, fagyik, édességek. Sokszor ezeket amiatt, hogy nem emelik a vérben az inzulinszintet, diabetikusnak árulják, hiszen a cukorbetegeknél nem okoz inzulinszint kiugrást. Ugyanakkor mint láttuk nem ajánlott sokat fogyasztani belőle. A gyümölcsök fogyasztása javasolt diéta idején is, magas vitamin és ásványi anyag, illetve rosttartalmuk miatt, de itt is megvannak a korlátozások.

Leginkább egyénileg érdemes ezt is mérlegelni, mint ahogyan az étrendet is. Édesítésre inkább használjunk steviát, esetleg eritritet, és válasszunk ezekkel készített cukrászsütit vagy fagyit, ha fogyni szeretnénk.

Nagy tévedés az, amikor a light kifejezést automatikusan a cukorra értjük. Holott az a zsírtartalomra vonatkozik. Ilyenek például a habspray-k, amiket előszeretettel fújunk a gyümölcsre, a fagyira, hiszen light. Aha, kevesebb a zsírtartalma. A pocak ettől még nőni fog!

Vigyázz a transzzsírokkal! Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a transzzsírok összefüggésben vannak az elhízással, cukorbetegséggel és szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. Hátrányosan befolyásolja a koleszterin-egyensúlyt, hatására emelkedik a káros LDL-koleszterinszint és csökken a védelmet biztosítő HDL-koleszterinszint. A transzzsír tartalmat kész ételeknél, cukrásztermékeknél – főleg ha hosszú lejárati idejűek -, mindig nézd meg. A transz-zsírsavak megengedett legnagyobb mennyisége az élelmiszer összes zsírtartalmának 2%-a, de kisebb – 20%, illetve 30% alatti – zsírtartalmú termékeknél ez az érték 4%, illetve 10% is lehet (Országos Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye alapján).

A tapasztalatok és felmérések szerint aki light terméket választ, az átlagosan 30 %-kal eszik belőle többet. Ami viszont az esetek nagy részében nemhogy kevesebb, hanem több kalóriabevitellel jár, mintha nem light terméket választanánk, de mértéket tartanánk.

Ha mindenképp olyan ételt (édességet) választunk, ami a diétában nem ajánlott, akkor ezeket a szempontokat vegyük figyelembe:

lehetőleg legyen light, kevesebb cukortartalommal
ugyanannyit együnk ebből is, mintha nem lenne light
nézzük meg az összetevőket, és a fruktóz helyett válasszunk steviát, eritritet édesítésre
kerüljük a transzzsírokat, mesterséges adalékokat, ízfokozókat