A PCOS kritériumai és típusai

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) előfordulási gyakorisága – epidemiológiai és endokrinológiai tanulmányok szerint – 5% – 10% közötti, ezért a fertilis korban levő nők leggyakoribb hormonális zavarának tekinthető. Előfordulási gyakorisága ugyanakkor nagyban függ az alkalmazott diagnosztikus kritériumoktól.

Miért van az, hogy a PCOS-ben szenvedő nők aránya változatosságot mutat a különböző országokban? Ennek az egyik oka az életmódbeli, genetikai eltérés. A másik oka pedig az, hogy milyen kritériumrendszer szerint készítették el a felmérést. A Magyarországon elismert Rotterdami Kritériumok mellett az NIH és az AE-PCOS kritériumok szerint is meg lehet határozni a PCOS betegek prevalenciáját.

Attól függően, hogy a NIH, a Rotterdami, vagy az AE-PCOS kritériumai szerint történt a diagnózis, 6,1%, 19,9% és 15,3% volt a PCOS betegek aránya a vizsgált populációban.

Nézzük meg mit takarnak a különböző kritériumrendszerek

NICHD (NIH) 1990: minden felsorolt szempontnak teljesülnie kell (NICHD: National Institute of Child Health and Human Development, NIH: National Institutes of Health)

1: Krónikus anovuláció (rendszertelen menzesz, oligo- amenorrhoea)
2: A hiperandrogenizmus klinikai és biokémiai tünetei
Egyéb lehetőségek kizárása: Egyéb hiperandrogenizmussal járó kórkép kizárása (NCAH- NCAH: nonclassic congenital adrenal hyperplasia, androgént termelő tumor)

Rotterdami Kritériumok 2003: a három feltételből kettőnek teljesülnie kell

1: Rendszertelen menzesz, oligo- amenorrhoea vagy anovuláció.
2: A hiperandrogenizmus klinikai és/vagy biokémiai tünetei
3: Petefészkek policisztás elváltozása (ultrahang vizsgálattal)
Egyéb hiperandrogenizmussal járó kórkép kizárása

AES 2006: az első tünet megléte kötelező, a második és a harmadik közül valamelyik, így két tünet kell, ahol az egyik a hiperandrogenizmus (AES: Androgen Excess Society)

1: A hiperandrogenizmus klinikai és/ vagy biokémiai tünetei
2: A petefészek működési zavara, rendszertelen menzesz, oligo- amenorrhoea, anovuláció
3: A petefészkek policisztás elváltozása (ultrahang vizsgálattal)
Egyéb hiperandrogenizmussal járó kórkép kizárása

A klasszikus diagnosztikai kritériumok értékelése (forrás: NIH, 2012)

Diagnosztikus kritérium	Előnyök	Hátrányok
Hiperandrogen bőrtünetek	A kritériumot tartalmazza mindhárom kritériumrendszer. A betegek számára fontos klinikai probléma. A felismerése könnyű.	A hiperadogén tüneteket nehéz objektíven meghatározni, etnikumonként is eltérhetnek Értékelésére csak semikvantitatív módszer áll endelkezésre (Ferriman– Gallwey score). Akne esetében a súlyossági fok nem arányos az androgén hormonok szintjével. A szöveti androgén érzékenység nem meghatározható
Hiperandrogenémia	A kritériumot tartalmazza mindhárom kritériumrendszer. A betegek számára egyértelműbb diagnózist biztosít. Későbbi szövődmények szempontjából kockázati tényező.	Vérvétel szükséges. Több androgén figyelembe vétele szükséges. Androgének értékét a napszak, életkor és a BMI befolyásolja. A normál érték nem meghatározott egy jól kiválasztott kontroll csoporthoz viszonyítva. A vizsgálat nem standardizált a ezért az értékek eltérőek lehetnek a különböző laborok között.
Petefészek működési zavara (vérzészavar)	A kritériumot tartalmazza mindhárom kritériumrendszer. A betegek számára fontos klinikai probléma.	A normál petefészek működés individuálisan eltérő lehet. A normál petefészek működés az életkorral változik. A petefészekműködés objektív tisztázására laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
Petefészek policisztás szerkezete	A klasszikus szindróma része. Fertilitási panaszok esetén meghatározza a terápiát.	Nehéz a standardizált mérés. Életkori sajátosságok az értékelést befolyásolják. Megfelelő gyakorlat és technikai feltétel szükséges. A nem megfelelő értékelés félrevezető lehet, túldiagnosztizálja a kórképet.

A PCOS típusai a kritériumok alkalmazásával

A klasszikus kritériumokat figyelembe véve a betegek a következő négy fő fenotípusba oszthatók:

Androgén túlsúly (hiperandrogén bőrtünetek és/vagy hiperandrogenizmus) + menstruációs zavarok
Androgén túlsúly (hiperandrogén bőrtünetek és/vagy hiperandrogenizmus) + PCO
Menstruációs zavarok+ PCO
Androgén túlsúly (hiperandrogén bőrtünetek és/vagy hiperandrogenizmus) + menstruációs zavarok + PCO

A diagnosztikus kritériumokat 2003-ban Rotterdamban szervezett konferencián újraértékelték és kiegészítették. A kritériumok kialakítása itt is inkább véleményeken alapult, mintsem bizonyítékokra épülő konszenzusoson. A korábbi kritériumokat az ultrahanggal vizsgált PCO kritériumával egészítették ki. Ennek következtében két új fenotípussal bővült a PCOS:

Azok a nők, akiknél hiperandrogenizmus és PCO igazolható, de normál peteérésük van.
Azok a betegek, akiknél ovuláció nem igazolható, a petefészkük policisztás, de hiperandrogenizmus nem igazolható

A klinikai kép tehát még az alap diagnosztikus kritériumok alapján is változó lehet. A diagnózist ugyanakkor nehezítheti a hiperandrogén bőrtünetek, a menstruációs zavar sokszínűsége, a kórképhez társuló túlsúlyos állapot, elhízás és az anyagcserezavarok különböző mértéke.

Egyik kritériumrendszer sem tartja az elhízást, az IR-t vagy az emelkedett LH/FSH arányt a PCOS alapvető kritériumának, tekintettel arra, hogy ezek egyéb okok miatt is kialakulhatnak, illetve nem minden PCOS társul elhízással, hiperinzulinémiával. A diagnózis felállításához láthatjuk, hogy kiemelten fontos a szakmák összefogása, illetve a tünetekben és a PCOS diagnosztizálásában jártas endokrinológus-nőgyógyász.

Dr. Gődény Sándor írása alapján
https://rendelo.pro-qaly.hu