A cukoralkoholok, a stevia és a mesterséges édesítőszerek (és azok hatása a bélflórára)

edesseg

Az édesítők világában már hála Istennek nagy választék áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelőt. Ugyanakkor ez egyben nem csak a választás szabadságát, hanem a felelősségét is magával hordozza. Érdemes egy kicsit utánaolvasni, érdeklődni, hogy mit is választunk. Én most nem fogok mindenre kitérni ebben a posztban, hanem csak a legfontosabb és legfrissebb eredményekre, amelyek befolyásolhatják a döntésünket.

Cukoralkoholok

A cukoralkoholok az édesítőszerek egy csoportját alkotják. A szénhidrátok redukciójával előállítható cukoralkoholok neve a kémiai szerkezetre utal. Nagy előnyük, hogy nem, vagy minimálisan emelik a vér inzulinszintjét. Kalóriaértékük eltérő lehet a 0- 2,6 Kcal/ gramm. Vagyis igaz hogy IR, T2D (2es típusú diabetes) esetén alkalmazhatóak, ugyanakkor nem vehetőek a kalóriamentes édesítők közé kivéve az eritritet.

Milyen előnyös tulajdonságuk van?

  • könnyen elérhetőek
  • természetes eredetűek
  • a kalóriatartalmuk a cukorénál kisebb
  • a lebontásukhoz nem  szükséges inzulin,
  • csak kicsit emelik a vércukorszintet
  • nem roncsolják a fogat, mert a savasodást okozó baktériumok nem tudják hasznosítani.

Mik tartoznak ide?

Eritrit: E968: Az egyik legideálisabb, tekintve, hogy 0 Kcal tartalma van gyakorlatilag. Szénhidrát tartalma 1/100 gramm. Puffadást, kellemetlen gyomor- és bélfájdalmat okozhat, főleg nagyobb mennyiségben. Kisebb mennyiségben ez általában nem jelentkezik, mert 90%ban jól felszívódik a vékonybélből, a vastagbélbe nagyobb mennyiség akkor jut, ha nagyobb mennyiség lett elfogyasztva. A vizelettel változatlanul távozik, ennek tudható be rendkívül kicsi energiatartalma. Édessége a cukorhoz képest kisebb, 60-80%-a a répacukornak (amit régen levettél a polcról cukor néven) Kukoricakeményítőből fermentációval állítják elő. Allergiát válthat ki.

Szorbit(ol) E420: Glükózból állítják elő, kalóriatartalma 2,6 Kcal ami a cukorhoz képest jóval kevesebb (4 Kcal), de mégsem elhanyagolható. Egy éves kor alatt nem használható, mert a lebontásához szükséges enzim még nem termelődik a kicsiknél. Puffadást okozhat felnőtt korban is.

Mannit(ol):  E421: A fruktózból állítják elő, édesítőképessége csak a cukor 40%-nak felel meg. A kalóriatartalma viszont 1,6 Kcal /gramm, tehát ez sem a legideálisabb választás diétázóknak. 20 gramm felett már nem csak puffadást okoz, hanem hashajtó is.

Maltit: E 965: Szintén nem emeli az inzulinszintet. Kalóriaértéke viszont 2,4 Kcal/gramm, és az édessége a cukorhoz képest kevesebb, kb 60-90%-a. Szintén jellemző mellékhatása a hashajtó hatás. Ha nem szeretnél fogyni, de cukorbeteg vagy akkor jó választás, máskülönben számolni kell a kalóriaértékével.

Izomaltit: E953: Glükóz -maltit és glükóz-szorbit 1:1 arányú keveréke. 2 Kcal/gramm a kalóriatartalma.

Xillit: E:967: Sokáig nagy kedvenc alternatíva volt, de az igazság az, hogy ez is fele annyi kalóriát tartalmaz, mint a cukor. Súlycsökkentéskor felejtős. Mindemellett komoly puffadást, hashajtást és bélfájdalmakat okozhat.

Látható tehát, ha a célunk az, hogy az inzulinszint emelkedést elkerüljük, használhatjuk a cukoralkoholokat, de ha a cél a testsúly csökkentése akkor érdemes vagy eritritet választani, vagy más 0 kalóriás édesítőt.

 

Stevia

A stevia egy Dél-Amerikában őshonos növény (Stevia rebaudiana) leveléből előállított édesítő. Stevia-glikozidot tartalmaz, ami az édességéért felel. Hőálló, édes íze sokszorosan meghaladja a répacukorét (200-300 szoros mértékben). Mellékíze miatt eritrittel keverik. 0 kalóriás. Biztonságosnak tekinthető mai ismereteink szerint.

 

Mesterséges édesítőszerek

Aceszulfám K: E950: 1967-ben fedezték fel, édes íze 200-szorosa a cukorénak. Mai napig nem sikerült bizonyítani a rákkeltő hatását sem állatban sem emberben.

Aszpartam: E951: Bár 4 Kcal/ gramm a kalóriatartalma, az édesítő ereje szintén 200-szorosa a cukorénak, így olyan kicsi mennyiség kell belőle, hogy nincs értelme a kalóriával foglalkozni. Az egyik legjobban vizsgált vegyület. Semmilyen egyértelmű összefüggést nem találtak eddig sem a hangulatbefolyásolásra, sem a daganatok kialakulására. Ugyanakkor a vékonybélben a bomlásakor fenil-alanin keletkezik, ami a PKU (fenil-ketonuria) örökletes betegség esetén felhalmozódva idegrendszeri károsodást okozhat.

Ciklamát: E952: Már 1937-ben felfedezték. Szacharinnal kombinálják. Az FDA betiltotta, vagyis az USAban nem elérhető, mert egereken és patkányokon megnövelte a húgyhólyag daganatok előfordulási arányát a ciklamát- szacharin kombináció. Igaz, hogy 2600 mg/testsúlykilogramm napi fogyasztás mellett 105 héten át minden nap. Ez nagy mennyiséget jelent hosszú időn át. Mondjuk ha valaki 70 kilós, akkor 105 héten át napi 4000 édesítőtablettát enne naponta, akkor érnénk ez a mennyiségi arányt el. Emberekben ez a daganatkeltő hatás nem bizonyított.

Szacharin: E954:  A legrégebbi édesítőszer, 1884 óta kapható. Sejtfelszaporodást figyeltek meg a húgyhólyagban patkányoknál de ez sem csimpánzoknál, sem embereknél nem bizonyított. Az viszont igen, hogy bizonyos mértékben fokozza az inzulinelválasztást. Ezt a szigorú diétát tartó cukorbetegeknek érdekes.

Szukralóz:  A szacharinnál említett vizsgálatban a szukralóz volt a másik édes íz amit vizsgáltak és kiváltotta az inzulinszint növekedését. Egy további vizsgálatban kis betegszámú elhízott de nem IRes ember inzulinválaszát figyelték meg szukralóz és vízfogyasztás után. Megfigyelhető volt a szukralóz utáni inzulinszint emelkedés.

Főzés közben a szukralózból klórpropanol származékok keletkeznek, illetve fogyasztása előnytelenül befolyásolja a glükóz-, inzulin- és GLP-1 szinteket.

 

A mesterséges édesítőszerek és a bélflóra

Ami miatt ez a blogbejegyzés megírásra került az nem csupán az a sok téves infó, amit az egyes fórumokon látok, hanem az a FB bejegyzés is, ami a bélflóra szerepét említi a T2D (2es típusú diabetes) kialakulása kapcsán.

A bélflóra a vastagbélben található baktériumflóra, aminek a  kényes egyensúlya jelentős betegségekhez köthető. Ezek egy része bélgyulladásokkal kapcsolatos, de nemrég a Parkinson kór kapcsán hozták összefüggésbe a bélflóra károsodást a betegség kialakulásával.

A diabetes és a bélflóra kapcsolatát a Nature-ben közölték le nem is túl régen. A tanulmányban a szacharint, a szukralózt és az aszpartamot vizsgálták. Mint korábban már említettem a szukralóz és szacharin esetében többször leírták az inzulin szint emelkedést, de ez a cikk tovább megy. Vizsgálja az aszpartámot is és nem az inzulin szint emelkedése volt az elsődleges vizsgálati cél, hanem a glükóz intolerancia kialakulása.A glükóz intolerancia megléte az utolsó lépés a T2D kialakulása előtt. Ez az igazi jelentősége a cikknek.

A cikk szerint az egerekben már 11 hét után (nyilván az egerek életideje töredéke az emberekének) kialakult a glükóz intolerancia az édesítőszerek hatására akár normál, vékony vagy elhízott állatokat néztek is.. Ez a folyamat nem állt helyre amikor az egerek bélflóráját egészséges, de streil egerekbe ültették át. A bélflórában az Akkermansia muciniphila törzs mennyisége lecsökkent, ami azért káros, mert ezt a törzs az egyike annak, ami gyulladáscsökkentő hatással bír, és pozitív hatása van az inzulinérzékenységre is.  Ezt ezen cikk után 2015-ben megerősítették. Mindezek mellett a Bacteroides vulgatus relatív aránya megnőtt, ami negatívan befolyásolja a bélflóra működését.

Hasonló eredményeket tapasztaltak embereken is. Humán vizsgálatokban azt találták, hogy a szacharin (azért választották ki a szacharint a szerek közül mert ez adta a legnagyobb hatást az állatoknál) használata összefüggésben áll a derék-csípő arány növekedésével (hasi hízás), a metabolikus szindróma paramétereinek romlásával, a hemoglobin A1c és a glükóz intolerancia teszt eredményeinek a romlásával. A betegek egy nagy részénél jelentős változásokat találtak a glikémiás válasz kialakulásánál.

A bélflóra megváltozásával előtérbe kerültek azok a negatív hatások, amelyek egyes baktériumtörzsekhez köthetőek, miközben pozitív hatású baktériumtörzsek aránya lecsökkent. Ezekben az esetekben BMI (testtömeg index) nem változott, tehát nem a testkompozíció megváltozása okozta ezeket a változásokat.

Természetesen voltak akiknek ezen mesterséges édesítők nem okoztak eltérést, ugyanakkor véleményem szerint érdemes természetes alapú édesítőket használni (még ha ezek jelentős részét esetleg mesterségesen állítják elő), mint szintetikus édesítőket.

És ne felejtsük el a probiotikumok jótékony hatását kúraszerű használatban, főleg metformin használata esetén. A metforminról írt bejegyzésem itt érhető el.

 

Felhasznált szakirodalom:
https://www.nature.com/nature/journal/vaop/ncurrent/pdf/nature13793.pdf
https://kodpiszkalo.blog.hu
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10774141
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18784762
https://science.sciencemag.org/content/167/3921/1131
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23633524
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3856475/
https://sg.hu/cikkek/107894/cukorbetegseget-okoznak-a-mesterseges-edesitoszerek